A király visszatér trükkjei felülmúlják az eddigi epizódokban látott effekteket, a csatajelenetek pedig sok kritikus szerint pedig egyenesen megújítják majd a háborús- és kalandfilm műfaját. A filmtörténet eddigi legnagyobb csatajeleneteit ugyanis újszerű módón, mesterséges intelligencia segítségével forgatták le az alkotók.

A digitális effekteket szállít Weta Digital négy évnyi kemény fejlesztőmunka eredményeképpen megalkotta a Massive elnevezésű tömegszimulációs programot, amely képes önállóan irányítani akár több százezres virtuális hadseregeket is. A programot ugyan már bevetettek az első rész prológusában és a Két torony ostromjelenetében, de a szoftver a harmadik részben, Minas Tirith ostrománál és a Fekete Kapunál mutatja meg igazi erejét.

A Massive mesterséges intelligenciával ellátott szereplői felismerik egymásban az ellenséget, így ha például a szimulációban egy ork találkozik egy tündével, biztos vérontásba torkollanak az események. A harcot a karakterek előre beállított biológiai és mentális jellemzői határozzák meg, és természetesen hat az eseményekre a környezet is. A program figyel arra, hogy a szereplők nem menjenek át egymáson, kikerüljék az akadályokat, felmásszanak az eléjük kerülő falra, és még egymással is harcoljanak, így egy nagy csatajelenet pontos kiszámítása akár napokig is eltarthat. Ez azonban még mindig gyorsabb, mintha egyesével kellene megrajzolni a karaktereket, és olcsóbb, mintha több százezer statisztát kéne alkalmazni.

A program tehát szimulálja a csata minden pillanatát, csupán azt kell neki megadni, hogy melyik fél nyerjen. A szoftver tesztelése során azonban az is előfordult, hogy az elfek az előre beállított végkifejlettel mit sem törődve egyszerűen megfutamodtak a túlerőben lévő orkok elől.

A Massive minden egyes szereplője háromszázötven előre gyártott egy másodperces mozdulatsorral rendelkezik, amiket élő emberek mozgását digitalizálva alakítottak ki. A mozdulatokat ráadásul úgy vették fel, hogy azokat akár össze is lehet fűzni, így például egy kardcsapásból vissza lehet vonulni, de a pengeváltás után akár védekezhet, támadhat, vagy futhat is a karakter. Minden alapmozdulatból többféle változat létezett a véletlenszerűség szimulálására, éppen ezért az alkotók a számítások végéig nem tudhatták, hogy a virtuális szereplők pontosan mit is csinálnak majd a jelentben.

Nem minden tömegjelenet született azonban a számítógépek merevlemezén, a forgatáson több ezer statiszta vett rész, így például az új-zélandi hadsereg szinte teljes állományát megcsodálhatjuk ork vagy éppen elf jelmezbe bújva.

A filmben emellett több száz kaszkadőr vesz rész, akik egyrészt a történelmi és az újonnan feltalált harci technikákkal tűzdelt csatajelenetek megtervezésében segédkeztek, másrészt nekik kellett betanítaniuk a színészeket és a statisztákat. A kaszkadőrmunka azért is különleges a filmben, mert egyetlen jeleneten belül is számtalan stílust kellett keverni, nem is beszélve a különböző népek különböző méreteiről. A bajvívás kidolgozásában nagy segítséget jelentett a tapasztalt vívómester, Bob Anderson közreműködése, aki nemcsak a modern vívás, hanem a középkori fegyverek szakértője is.

A veszélyes jeleneteket sem bízta Peter Jackson a számítógépekre, ezért jó néhány színész és kaszkadőr sérült meg a forgatás alatt. Az Aragornt alakító Viggo Mortensen mindkét nagylábujját eltörte, amikor belerúgott egy páncélba, Orlando Bloomnak eltörött egy bordája, amikor leesett egy lóról, John Rhys-Davis dublőre pedig kificamította a térdét.

A csatazajokat sem a számítógép generálta, az öldöklést kísérő hangorkánt ugyanis egy wellingtoni rögbistadionban vették fel. /Pontosabban: Új Zéland-ANglia krikettmeccs.-Buga/ A tavalyi szezonnyitó meccs után a produkció hangmérnökei egyszerűen megkérték a nézőket, hogy maradjanak még pár percig, és üvöltsenek, amilyen hangosan csak tudnak /Az ork kántálások fonetikusan íródtak ki az eredményjelző táblán.-Buga/

 Az alábbiakban a bevételről olvashatsz:

A színészek azonban nem hiába szenvedtek, hiszen megpróbáltatásaik közepette is sikerre vitték a filmtörténelem egyik legnagyobb üzleti vállalkozását. A trilógia ugyanis már most vastagon nyereséges, hiszen a három részbe fektetett 297 millió dollár már az első kép epizód alatt 1,78 milliárd dollárt fialt.

A Király visszatér premierje pedig még ennél is busásabb haszonnal kecsegteti a filmstúdiót és a befektetőket. A Király visszatérre az első hétvégén 73,6 millió dollárért vásároltak jegyet az Egyesült Államok mozipénztárainál, ez pedig jócskán meghaladja a trilógia első részének eredményeit, hiszen a Gyűrű szövetségéért csak 47,2 millió dollárt fizettek a premiert követő első hétvégén, és a második rész, a Két torony is csak 62 milliót fialt az első szombat és vasárnap.

A harmadik rész ráadásul abban a huszonnyolc országban, ahol nem hetekkel dember 17-i bemutató után kezdik vetíteni a filmet, 121 milliót hozott már az első öt nap alatt. Ez az eredmény pedig meghaladja a Mátrix - forradalmak eddig rekordnak számító jegybevételét, pedig Neo magántrilógiájának bevezető részét a világ minden pontján egyszerre mutatták be.

A Király visszatér január 5-ig 292 millió dollárt csalt ki az amerikai mozinézőkből, világviszonylatban pedig már a 699 milliót is meghaladták a film bevételei. A trilógia befejező része tizenkilenc nappal a premier után máris minden idők tizenhatodik legsikeresebb filmje, és a szakértők szerint mire kikerül a mozikból, túl lehet az 1 milliárd dolláros bevételi határon, amivel a gyakorlatilag megközelíthetetlen, 1,83 milliárd dollárt termelő Titanic mögött minden idők második legsikeresebb filmje lehetne. Ráadásul mindezt úgy, hogy a tavalyi év a hollywoodi filmipar számára egyet jelentett a hanyatlással, hiszen tizenkét év óta először csökkentek a jegyeladások.

Ugyanis mint az Exhibitor Relations cég elmúlt évi összegzéséből kiderül, az elmúlt esztendőben 0,5 százalékkal, a 2002-es 9.317 milliárd dollárról, 9.27 milliárd dollárra csökkent a jegyforgalom bevétele. Az eladott mozijegyek számát tekintve pedig még jelentősebb, 4,5 százalékos visszaesés olvasható ki az amerikai statisztikákból