Elijah Wood, aki Matt Buckner szerepét játssza, nagyon keveset tudott a futballról, mielőtt ebbe a filmbe került.

A West Ham játékát figyelve tapasztalt élményeit így írja le: "Felvillanyozó volt, nincs elég jelző, hogy leírjam. Úgy értem, hogy tényleg nem hasonlítható össze egyetlen más sporteseménnyel sem, amit valaha életemben láttam. Valami furcsa kinetikus energia fut végig a tömegen a mérkőzés előtt, és a mérkőzés alatt is. Amerikában semmi nincs, amit ehhez lehetne hasonlítani, habár feltétlenül valami energia árad az emberre, ha élőben figyel egy sporteseményt, a kosárlabda például fantasztikus, de semmi sem olyan izgalmas, mint egy labdarúgó mérkőzés. Lényegében a szurkolók keltik ezt az izgalmat, a meccs is izgalmas, de a szurkolók, az ő abszolút szenvedélyes és odaadó rajongásuk, szertelen és vakbuzgó, fanatikus és mániákus energiájuk az, ami az egészet azzá teszi, ami. Óriási benyomást tett rám, és azt hiszem, tényleg szíven ütött, hogy mindez mit jelent a szurkolók számára. Ez valami olyan dolog, amihez foghatót még soha nem láttam. Nagyon tetszik, imádom. Akár életem egész hátralévő részében tudnék futballmeccsre járni, hogy érezzem, megtapasztaljam ezt az energiát, mert ez olyan belső áradás, amihez hasonlót még nem éreztem.”

És hogy mi vette rá arra, hogy elvállalja ezt a szerepet ebben a viszonylag kis filmben? "Egy olyan filmben szerepelni, mint A gyűrűk ura című trilógia, ami annyira nagyszabású, és annyira vonzó az emberek számára, hosszú időre a rivaldafénybe állított engem, egy adott figura képében. Az érdekelt, hogy ez után valami egészen mást csináljak, ami mindig is az életfilozófiám volt. Olyan szerepeket keresek, amelyek bővítik, próbára teszik a képességeimet, és színészként kihívást jelentenek, amelyek olyan helyekre visznek, ahol még soha nem jártam. Amikor elolvastam a forgatókönyvet, noha a sztori összefüggés-rendszere és környezete nem volt feltétlenül ismerős, Matt figurája mégis nagyon elgondolkodtatott és kíváncsivá tett. Ez a fiú először maga az ártatlanság, aztán a film végére lényegében huligán lesz belőle, és a jellemábrázolásnak ez az íve, az a világ, amelyben mindez történik, tényleg felkeltette az érdeklődésemet. Emellett a kisebb filmek általában vonzóak a számomra, mert úgy gondolom, hogy kalandos történetmesélésük és a figurák intimebb kapcsolatai folytán gyakran nagyobb lehetőséget kínálnak érdekes jellemek ábrázolására.”

A film üzenetéről Elijah ezt mondja: "Azt hiszem, ez a film a barátságról és lojalitásról, a testvériességről és a bajtársiasságról szól, és arról, hogy ezek mit jelentenek. Ez a film nagyon erőszak-ellenes is, abban az értelemben, hogy az erőszak végső soron ezeknek az embereknek az életében nem old meg semmit, nem jutnak vele semmire. Ahogy a film története kibomlik, a figurák jelleme változik, és a sztori úgy alakul, hogy alapvetően azt mutatja meg, hogy amit az erőszak szerzett ezeknek az embereknek, az nem ér valami sokat. Úgyhogy a figurák tanulnak ebből, és fejlődnek, mert rájönnek, hogy az emberi közösség, a barátság, és a családhoz tartozás érzése az, ami nekik erőt adott, és nem az erőszak. A lojalitás és a becsület az, ami közös bennük, és azt hiszem, ez az, amit Matt magával visz innen. És ennek következtében saját magáról is egy új önképet fedez fel, egy újonnan meglelt önbizalmat abban, hogy nem kell erőszakosan fellépnie. És ez a történet váratlan fordulata a film végén.”